Allergia
Az allergiás állatok valamilyen környezeti allergénre vagy eleségre viszketéssel, hányás-hasmenéssel, ritkán légzőszervi panaszokkal reagálnak. Tavasztól ősz elejéig főként a szezonális allergiások a virágzó növények pollenjei miatt szenvednek, de nem csak a növények tudnak allergiát okozni. A környezeti allergének körébe tartozik a poratka is, ami kevésbe szezonálisan jelentkező tünetekkel mutatkozik, de főként télen a kevesebb szellőztetés miatt az otthonainkban felszaporodhat, így okozhat kifejezettebb tüneteket ebben az időszakban.
Az atkák közül nemcsak a poratkák, de akár a tápokban elszaporodó tárolási atkák is okozhatnak viszketegséget. A tárolási atka egy környezeti allergénnek számító, nagy zacskós szárazeledelekben óhatatlanul is elszaporodó élőlény, ezért allergiás állatkáinknak érdemes kisebb kiszerelésű tápokat venni, amik pár hét alatt elfogynak.
Hogyan zajlik az allergia diagnosztikája?
Az állatorvosok először kizárnak minden egyéb viszketéssel járó betegséget és belgyógyászati problémát, mint például a külsőparaziták okozta bántalmakat, bakteriális és gombás fertőzéseket. A fizikális vizsgálat mellett így sor kerülhet citológiai vizsgálatra, baktérium- és gombatenyésztésre, akár vérvételre is.
Ezután az eleségallergia felderítésére eliminációs diétát javasolt végezni. Amennyiben a 8 hetes kúra után az állat tünetmentes, bízhatunk abban, hogy csak valamelyik eleségre reagál a szervezet, ennek elbírálásához provokációs diéta szükséges, ami alatt kedvencünkkel újra etetjük régi eledeleit. Így egyesével feltérképezhetjük pontosan melyik összetevők is az allergének. Abban az esetben, ha a tápváltás nem hoz javulást, környezeti allergének által kiváltott allergiára kezdünk gyanakodni. Ilyenkor a pontos allergének kimutatása vérvétellel lehetséges.
Hogyan érdemes az allergiás állatokat menedzselni?
Nagyon fontos a rendszeres külsőparaziták elleni védelem, amihez érdemes olyan szereket választanunk, amik a bolha és kullancs mellett a szőrtüsző és rühatkákra is hatással vannak, illetve emellett a rendszeres féreghajtásra is oda kell figyelni. A bélférgek irtása mellett javasolni szokták a szívférgesség megelőzését is.
Az eleségallergiásnak bizonyuló kedvencünknek hipoallergén tápot kell választanunk. A diétához kétféle tápcsoportból választhatunk, vannak hidrolizált fehérjés tápok és monoproteines tápok. Az első csoportban a kiindulási fehérje forrás, vagyis a hús eredete kevésbé számít, mert olyan kis összetevőkre bontják, hogy már ne allergizáljanak, míg a második csoport esetén egy új fehérje forrás választása lesz a feladatunk, tehát olyan húsból kell készüljön, amit még nem fogyasztott kedvencünk pl. szarvas, strucc, rovar. A megfelelő tápválasztással és odafigyeléssel, a leeső falatok mellőzésével jól kontrollálhatóvá válik eleségallergiás kedvencünk betegsége.
Ezzel szemben a környezeti allergének által okozott problémák kezelésére allergéntől függetlenül viszketéscsillapítók adagolását rendelheti el állatorvosunk. A viszketéscsillapító gyógyszerekkel az allergiát nem tudjuk kezelni, csak a tüneteket csillapíthatjuk. Azonban, ha vérvizsgálattal pontosan meghatározzuk mire és milyen mértékben allergiás kedvencünk, akkor immunterápia lehetséges, ami a tünetek enyhüléséhez vagy akár kedvencünk gyógyulásához is vezethet.
A gyógyszerek elkerülése vagy dózisuk csökkentése érdekében érdemes feltölteni kedvencünk szervezetét bőr- és szőrtápláló készítményekkel, hogy ellenállóbbá váljon az allergénekkel szemben. Rendszeres fürdetéssel, folyamatosan figyelve az esetleges másodlagos bőrgyulladások, illetve élesztőgomba túlszaporodások kialakulásának jeleit, rendszeres állatorvosi kontrollal hosszútávon is jól menedzselhetővé válhatnak allergiás kedvenceink.
Az immunrendszer erősítése és a bőr táplálása elengedhetetlen. Az Immunovet immunrendszert erősítő és viszketést csillapító hatásával az allergia hosszútávú menedzselésének kiegészítője lehet!